Hát igen...
Elérkeztünk a nyári szünet utolsó napjához. Nem vagyok szomorú, én már vártam ezt a napot, és a holnapot is várom. Szeretek suliba járni, csak a tanulás részével vannak gondjaim. De szerintem ezzel nem vagyok egyedül, rajtam kívül sokan vannak így. Valószínűleg kevés az olyan ember, aki a tanulás miatt szeret az iskolába járni, bár ki tudja. ha érdekes dolgokat tanulunk, akkor én is szeretek suliba járni. Ez a hangulatomtól függ...
Elég sok dolog történt velem, mióta legutoljára írtam ide valamit. Voltak jó és rossz dolgok egyaránt, nem tudom, melyikből volt több vagy kevesebb. Kicsit le vagyok lombozódva, mert a húgomnak nem jó a térde, de ezt most nagyon hosszú lenne leírni, és valójában én sem vagyok tisztában azzal, hogy pontosan mi is a baja. A lényeg, hogy nem jó, és most nem sportolhat. Ez csak azért gáz, mert a húgom a sportra tette fel az életét, és elég rossz látni, hogy nem csinálhatja azt, amit szeretne... :(
De nem baj, a mi családunk túlélt már ennél rosszabb dolgokat is. De ha már a rossz dolgoknál tartunk, el kell mondanom, hogy borzasztó, ha valaki allergiás. Egyszerűen nem tudok aludni, mert folyamatosan orrot kell fújnom, és van, amikor levegőt sem tudok venni, csak a számon keresztül. A szemem viszket, és néha úgy érzem, hogy kikaparom, szóval nem könnyű...
Úgy érzem, most elég sokat panaszkodtam, és nem nagyon vagyok rá büszke, de inkább ide írom, minthogy mások hallgassák, ahogyan nyafogok. Itt legalább dönthet úgy az olvasó (már ha van), hogy nem vesz róla tudomást, és átugorja azt a részt, ahol panaszkodok. De az a baj, hogy mostanában csak azt tudom csinálni, ami elég idegesítő, és utálom is magam miatta, de valahogyan ki kell adnom magamból...
Ezzel számmal búcsúzom, de nem a nyártól, hanem kedves olvasóimtól (ismétlem, ha van olyan). Mindenkinek sok sikert a következő tanévre, blablabla... tudjátok ;)
xoxo
